Kategóriák
Blog

Startup lét – Növekszel vagy elbuksz

Ez a bejegyzés egy olyan tematikus sorozat első része, amely vállalkozások növekedési potenciáljával foglalkozik, fókuszálva a startup növekedést felmutatni képes cégekre.

Így kézenfekvő, hogy a startup fogalmának értelmezésére essen az első poszt témaválasztása. Már csak azért is, mert annak ellenére, hogy az utóbbi években a startup fogalom elkezdte beinni itthon magát a vállalkozói köztudatba, mind a mai napig megtalálni arra utaló jeleket, hogy a fogalom értelmezése néhol félrement.

Definíció

Számos definíció kering az éterben, mi most a startupdate.hu-n szereplőt idézzük ide Kádas Péterék tollából.

Startup: „Olyan induló vállalkozás, mely gyors és globálisan skálázható növekedésre képes és hosszú távú versenyelőnyét valamilyen technológiai vagy üzleti innovációra alapozza.”

A definíció után következik az értelmezés egy kis kitekintéssel, ami  túlmutat magán a definíción, de talán többet segít a startupok működését mozgató rugók felismerésében és megértésében.

Hosszútávú versenyelőnyét valamilyen technológia vagy üzleti innovációra alapozza

A startup által előállított termék vagy szolgáltatás hozzáadott értéke teremti meg ezt a versenyelőnyt. Minél magasabb a termék hozzáadott értéke, valószínűleg annál tovább lesz képes a piacon versenyelőnyt biztosítani a versenytársak termékeivel szemben.
Ahhoz pedig kétség sem fér, hogy ha jó az üzlet és növekszik a cég, akkor versenytársak és helyettesítő termékek előbb-utóbb mindig megjelennek. És nem mindegy, hogy előbb, vagy utóbb, tehát fontos tényező, hogy mekkora a hozzáadott érték.

Gyors és globálisan skálázható növekedésre képes

Gyors növekedés

Nem meglepő módon a cég gyors növekedéséhez az kell, hogy ütemesen növelje az ügyfelek számát és a bevételeit. Viszont ez visszahat a termék jellemzőire is. Ugyanis akkor lehet igen gyorsan növelni az értékesítések számát, ha annak, akinek el szeretnénk adni a termékünket, annak szüksége van rá.  Vagyis célszerű, ha a termék maga valamilyen meglévő igényt elégít ki. (Meg lehet célozni látens igényeket is, csak nem érdemes, mert ebben az esetben jellemzően  jóval több időt és pénz emészt fel a célpiac edukációja.)

A gyors növekedés egy relatív fogalom és preferencia rendszer függvénye. Pénzügyi befektetői oldalról szemlélve is, hiszen van olyan befektető, aki évi 2-3-szoros növekedésre azt mondja, hogy számára elég gyors, más pedig évi legalább 8-10-szeres növekedést felmutatni nem képes cégbe nem fektet be.

Globálisan skálázható növekedés

A definíció ezen részét két ágra bontanánk:

Egyrészt a korábbi gondolatmenetet folytatva nem elég, hogy a termék igényt elégít ki. Növekedni úgy lehet, ha nagy mennyiségben meglévő igényt tudunk kielégíteni, vagyis elég nagynak kell legyen a piacnak ahhoz, hogy ez a gyors növekedés a lehető legtovább fenntartható legyen.
Ehhez pedig jellemzően az szükséges, hogy nemzetközi kontextusban gondolkodjon a cég, és az otthoni piacán kívül más piacokra is sikeresen be tudjon törni a termékével vagy szolgáltatásával.

Másrészt előjön maga skálázhatóság kérdésére. Ennek a témának a jövőben egy önálló bejegyzést is fogunk szentelni, mert azt látjuk, hogy a skálázhatóság értelmezését is sok helyen homály övezi.

Elöljáróban annyit, hogy a gyors és tartós növekedéshez elengedhetetlen egy megfelelő bevételi és költségstruktúra elérése és annak minél további fenntartása.

Az, hogy mi a megfelelő, az szintén értelmezés kérdése, de a skálázhatóság kérdéskör költségstruktúrához kapcsolódó részének egyik vetületét a következő példával szemléltetjük:

Példa nehezen és könnyen skálázható termékre, szolgáltatásra

Ha egy étteremláncot csinálunk, azt nehezebb (erőforrás igényesebb és lassabb) skálázni, mert az első étterem után a második megnyitása is közel akkora erőforrás befektetését igényli, mint az elsőnél. (Ha egy-egy lánc sikeres, ezt úgy próbálják meg áthidalni, hogy egy saját tulajdonban lévő éttermeken túl megpróbálnak franchise rendszerben működni, mert így a bevételek további növeléséhez kapcsolódó költségek jóval alacsonyabbak, mintha újabb éttermeket kellene nyitni saját erőből, ugyanakkor jól kalkulálható bevétele származik a franchise jogok tulajdonosának a kiépített rendszerből.)

Viszont, ha van egy lefejlesztett szoftverünk, viszonylag kis befektetéssel többszörözhetjük meg és juttathatjuk el a világ bármely pontjára. Vagyis az eredetivel azonos új termék előállítási és logisztikai költsége is jóval alacsonyabb, gyakorlatilag szinte nulla. (Nyilván ez az egyedi fejlesztésekre ilyen formában nem igaz, éppen ezért az egyedi szoftvereket fejlesztő vállalkozások skálázhatósága is jóval költségesebb, mivel minden új ügyfél kiszolgálásakor felmerül a korábbi ügyfél kiszolgálásával azonos, vagy még annál is nagyobb fejlesztési igény.)

A startup lét gyakorlatilag az erőltetett növekedésről szól

Miért? Mert a cég gyors és globálisan skálázható növekedést akar elérni. Ehhez pedig nem elég organikus növekedést felmutatni, mert az lassú. Számos olyan eleme van a cégépítésnek, ami a gyorsabb piacra lépést és bevétel növekedést segíti elő, de ezeket meg kell tudni finanszírozni.
Például annak a terméknek a fejlesztési költségét, amivel a cég ki tud jutni a piacra (a lehető leggyorsabban), a cég működéséhez és az ügyfelek kiszolgálásához szükséges kapacitások költségét, vagy az ügyfélszerzési költségeket, és még sorolhatnánk.

Nagyon egyszerű belátni: egy startup cég gyors növekedéséhez sok tőkére van szükség, különben nem tud kellő sebességgel  piacra lépni és növekedni. Ha pedig nincs jelen a piacon, nem tudja a versenyelőnyét kiaknázni, és mire a piac számottevő tényezőjévé nőné ki magát, a versenytársakkal szemben már elporladt a technológiai és/vagy egyéb versenyelőnye.
Mivel ez a szükséges forrás általában a cég alapítóinak a zsebében nem áll rendelkezésre vagy legalábbis nem kellő mértékben, ezért célszerű bevonni tőkét egy külső féltől.

Minden pénzügyi befektetés meghatározott feltételek mellett történik, többek között a befektető kiköti, hogy adott időtávon történik a befektetés és egy előre megnevezett minimum hozamelvárással együtt szeretné visszakapni a befektetést legkésőbb az időtáv lejártakor .

Leegyszerűsítve tehát:

  • ha ismert az, hogy mekkora befektetést igényel a cég
  • mekkora mértékű éves hozamelvárása van a befektetőnek,
  • illetve hogy mi a befektető befektetési időhorizontja (vagyis mikor jár le az említett időtáv, amin befektetni szeretne)

akkor nagyjából kalkulálható, hogy amikorra a befektető ki akar szállni, mekkorára kell legalább növelni a cég értékét, hogy az elérje és meg is haladja a befektető megtérülési összegét.

Mivel az alapítók nemcsak a befektetőt, hanem magukat is szeretnék gazdagítani – és mivel a befektetett összeg kapcsán a befektetőnek mindig megtérülési elsőbbsége van, vagyis ő kapja meg elsőként a jussát – ezért az időtáv lejártakor az alapítók csak akkor tudnak részesülni bármiből, ha a cég növekedési üteme legalább akkora volt, hogy le tudta körözni ezt a megtérülési összeget. Vagyis, ha a cég a gyakorlatban is bizonyította, hogy megvan benne a szükséges potenciál.

Amikor befektetnek a cégbe, akkor eldördül a startpisztoly és muszáj a gyors növekedésre koncentrálni, különben hamvában holt minden idő, pénz és energia, amit a vállalkozó (és a befektető) belerakott a projektbe.

Mi kellhet még?

Képzeljük el, hogy a vállalkozások növekedési üteme egy Forma 1-es futam helyszíne, maga a pálya.

Ebben az esetben a startup lét azt jelenti, hogy szintidő alatt  kell teljesítened a pályát. Ha nem hozod ezt a szintidőt, akkor vesztettél és kiesel.

Ahhoz pedig, hogy a szintidőt tudd tartani, szükség lesz:

  • Egy jó pilótára – A befektetők azért keresnek minden szempontból ideális csapatot, mert ez a csapat fogja tudni elérni vagy javítani a „szintidőt”, tudja, hogy milyen kanyart hogyan vegyen be.
  • Egy ütős autóra – Egy olyan termékre vagy szolgáltatásra, amivel gyorsan lehet menni a pályán, amivel lehet tarolni a piacon.
  • Egy jó stratégiára – Egy olyan, jól felépített és átgondolt üzleti és pénzügyi terv tervre, ami igazolt adatokra építve számol különböző forgatókönyvekkel és a legtöbb forgatókönyv mellett tartható lehet a megcélzott növekedés. Illetve ezeknek a terveknek a folyamatos aktualizálása szükséges.
  • És persze sok-sok üzemanyagra – Pénzre, jellemzően befektetőktől, hiszen a kanyarban sem lassíthatsz. Itt benzin és benzin között nyilván vannak meghatározó különbségek, de a nap végén a szintidőn túl történő teljesítés mindenhol ugyanúgy a kiesést eredményezi.

Konklúzió

  • Csak az a cég tud sikeresen belevágni a startup létbe, amelyben definíció szerint és a valóságban is megvan van a szükséges potenciál. A többiek elbuknak az úton, az alapítók és a teljes csapat akár évekig is a semmiért dolgoztak. Vagyis nem a semmiért, mert tapasztalatot azt biztosan szereztek.
  • Ha startup vagy, akkor te céget ÉPÍTESZ.
  • Fontos a sebesség: Külső forrás nélkül nem nagyon lesz sikeres startup, viszont a befektetés után lépést kell tartani a befektető hozamelvárásával, vagyis a lehető leggyorsabban, a lehető legnagyobbra kell nőni.
  • Egy startup cégnek az erőltetett növekedési elvárás miatt gyakorlatilag nincs lehetősége sokat téveszteni: minden tévúton elvesztegetett idő és pénz egyre távolabb visz attól, hogy a nap végén az alapítók azt mondhassák, hogy pénzügyi szempontból is megérte csinálni.

Csíki László – Bizdev.hu alapító